Légy merész!

Írta: Teagan Hunter
Eredeti címe: Let's get textural
Magyar megjelenés éve: 2020
Fülszöveg:
Egy téves számból többnyire nem is lesz több, pillanatok alatt elfelejted. Nem kezdesz az illetővel se csetelni, se flörtölni. Nem ő az első gondolatod ébredéskor, vagy az utolsó elalvás előtt... És tutira nem beszéled rá, hogy vegyen egy kiskecskét.
Mert az fura lenne.
Zach Hastings és én fülig merülünk a téves hívását követő mizériába, és nem követjük a szabályokat.
Én nem keresek szerelmet, Zach pedig egyértelműen mellétárcsázott, de...
...talán mégis célba talált a szívemben.
SPOILER!
Delia rádöbben nem működik a kapcsolata a barátjával Calebbel és jobbak voltak barátként ezért közös megbeszéléssel szakítanak, de barátok maradnak. (Amit nekem soha nem sikerült megvalósítanom, ezért nem is értem, de oké..)
A lány kap egy üzenetet egy ismeretlen számról, amire azt hiszi a bátyja küldte, ám később kiderül tévedés történt. Ettől függetlenül Delia és Zach ugyanúgy beszélgetnek tovább. A fiú kifizeti a lány vacsoráját, vesz egy kiskecskét és hasonló cukiságok. Majd hosszú idő után megbeszélik, hogy találkoznak, amit nem sokkal később követ egy randi majd még egy, aztán egy szülőknek bemutatás és szép lassan (?) egy pár lesznek.. azonban a boldog románcukat egy félreértés (vagy bosszú, hívjuk aminek akarjuk) félbeszakítja és Delia megharagszik Zachre. Caleb sokat segít a lánynak és kiderül tényleg egy nagy félreértés történt ( Delia küldött egy szinte meztelen képet Zachnek, amit valaki tovább küldött..).
Megbeszélés helyett a lány úgy dönt inkább ellopja a közös kiskecskéjüket Zachtől, hogy legyen oka a fiúnak keresni őt. De vajon sikerül megbeszélniük egy ilyen súlyos félreértést?

Vélemény:
Nem olvastam még Teagan Huntertől, így nem volt a többi könyvéhez hasonlítási alapom, éppen ezért nem is okozott csalódást, hogy most megtettem.
Egyébként a Légy merész! -be véletlenül futottam bele egy facebook postban és annyira tetszett az olvasónak, hogy gondoltam miért is ne olvassam én is el? Kicsit amúgy is olvasási válságban érzem magam, meg úgy ez az egész tél dolog valahogy nekem olyan lehangoló..
A szereplők szimpatikusak voltak, Caleb kellemes csalódás volt, aki nem egy átlag bunkó ex, hanem olyan (10-ből 1) aki barátként megmarad az ember életében szakítás után is.
Deliat néha kicsit érdekesnek tartottam, mert sokszor pont az ellenkezőjét cselekedte annak, amit én tettem volna, vagy a józan ész diktált volna. ( Megbeszélés helyett kecskelopás? 😅)
Zach-el nem volt (szinte) semmi bajom, mert szimpi volt meg cuki meg minden csak nekem kicsit túlontúl tökéletes.. engem ez zavart picit, persze lehet hogy az én hibám, kitudja?
Amúgy maga a történet tetszett, tök jól volt felépítve (mondjuk az első randinál nekem olyan furi érzésem volt 🤔).
Ütős kombó volt a kiskecske meg az üzenetek és itt megjegyeztem hogy olyan könyvet még nem olvastam amiben ez a kettő volt párosítva, úgyhogy egyedi is az biztos. És akkor még a kecskelopást nem is említettem.. jó azon hangosan nevettem szóval az határozottan vicces volt.
Azt hiszem az üzengetéseik voltak a kedvencem azok nagyon cukik voltak.
Egyébként véleményem szerint a borító szívás. Miért? Azért mert (igen megint jövök a millió könyvet elolvastam múltammal 🤪)lehet én voltam eddig kevésbé figyelmes de az is lehet hogy nem is volt olyan könyv az olvasottjaim közt aminek ugyanaz a magyar borítója és a külföldi is. ( Jó a felirat magyar rajta, meg kapott egy magyar címet, de a csávó? Ugyanúgy ott maradt.🤔)
Borító: 10/10
Történet: 10/8
Kedvenc idézetek:
"Te vagy a legjobban sikerült téves hívásom."
"Nincs benne semmi mély vagy költői, de valahogy különleges."
,,Mosolyogj, szépségem! (...) Nincs vége. Most kezdődik egy új kaland.''
"Én: OMG, miért is engedtelek be az ágyamba?
Zach: Mert Harry Potteres alsógatyám volt!"
,, Nem hiszem el, hogy éppen egy kecskét készülök ellopni. Mit meg nem teszünk a szelemért, igaz?"
"Zach: Te vagy a legjobban sikerült téves hívásom."

"- Hogy is engedhettelek el?
- Ki tudja? Különösen érthetetlen, mivel van egy hatalmas fa...
Kezemet a szájára csapom.
- CALEB!
Lehámozza az ujjaim, közben úgy vigyorog, mint a világ ura.
- Mi van? Azt akartam mondani: "hatalmas fafaragókészletem"!"
"- Megmondtam nekik, hogy te vagy a bébikecském anyukája, de nem tudom, hogy ők is olyan viccesnek találták-e, mint én."
"Én: VETTÉL NEKEM EGY MOSOLYGÓ BÉBIKECSKÉT?
Zach: Nem, én vettem MAGAMNAK egy mosolygó bébikecskét.
Én: Szóval...vettél nekem egyet?
Zach: Kecskusz az ENYÉM."
"Én: KÜLDTÉL NEKEM EGY MOSOLYGÓ KECSKE KÉPET!
Én: Hivatalosan is te vagy a valaha volt kedvenc emberem."
"Zach: Nélküled nem készül el a...
Én: HÓEMBER. PEDIG CSAK EGY ICIPICI HÓ KELL..."
"- Nem te vagy itt az egyetlen zseni.
- Zseni, mi? Az esetedben nem esnék túlzásokba."
Jövőhétvégén várlak benneteket, az még számomra is kérdés mivel, de majd kiderül. 😅